A kerekesférgek által okozott károk, Tartalomjegyzék


Osztály: Bivalvia — Kagylók A kagylók a csigák után a puhatestűek legnépesebb osztálya. A közel 10  fajnak csupán töredéke, nagyjából édesvízi.

Az állat testét rendes esetben a héj teljesen elrejti, csak a víz be— és kivezetésére szolgáló szifók valamint a láb nyújtózhat ki belőle. A recens fajok héja két, többé—kevésbé lapított teknőfélből áll, amelyeket a dorzális oldalon végighúzódó zárpárkányzat fölött elhelyezkedő szerves sarokpánt ligamentum tart egyben amely a hazai kagylóknál a búb umbo mögött található.

helminták típusai és tünetei bacterfort készítmény hivatalos weboldala

Hazai kagylóink teknői nagyjából egyformák, de a tengeri fajoknál a két teknő alakja erősen különbözhet. A teknők összezárásáért az egy vagy két záróizom felelős. A teknők megfelelő illeszkedését a kagylóteknő dorzális szegélyén található zárpárkányzaton elhelyezkedő struktúrák: fog— vagy lécszerű kiemelkedések biztosítják, amelyek az ellenoldali teknő zárszerkezetének megfelelő pontjához kulcs—zár elv alapján illeszkednek: pl.

A kiemelkedések alakja és száma általában fajra jellemző, az azonosításnál használható bélyeg. Az umbo melletti fog elnevezése kardinális fog, a távolabbiaké pedig oldalfogak. A fogazat jellege a magasabb rendszertani kategóriák kialakításánál is szempont volt, mára a filogenetikai vizsgálatok egyes, a fogazat alapján a kerekesférgek által okozott károk alosztályok monofiletikus voltát igazolták.

A kagylóteknő növekedése a búbnál indul és koncentrikus növekedési vonalak jelzik a növekedés ütemét.

tabletta ember számára helminták ellen egyetlen adaggal diatómaföld paraziták áttekintése

Az édesvízi kagylóknál a teknőt kívül a szerves héjhártya periostracum borítja, alatta az oszlopos réteg ostracumbelül a gyöngyházréteg hypostracum húzódik. A kagylók testfelépítése az aljzatlakó, szűrögető életmóddal összefüggésben leegyszerűsödött, az elülső testvégen nincs jól elhatárolt fej, hiányzik a reszelő nyelv és a garat mirigyei.

A tapintó, kémiai érzékelés, valamint a látás a teknők nyitott, ventrális oldalánál a köpenyszegélyhez kapcsolódik. Légzésük lemezkopoltyúkkal történik.

Az aljzatlakó fajok a lábukkal mozognak, a helytülők fiatalon valailyen aljzathoz rögzítik teknőiket a köpeny ún. A bisszusz—mirigy váladéka a vízben megszilárduló, ragadós fehérjefonál, amely igen előnyös mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, a kerekesférgek által okozott károk a pókselyem vagy a hernyóselyem.

Egyes tengeri fajok bisszusz—fonalát régen kézműipari termékek: háló, kesztyű, fonott táska előállítására használták. A hazai kagylók közül lárvakorban a najádoknál, kifejletten pedig a vándorkagylóknál fordul elő bisszusz—mirigy. A kagylók váltivarúak vagy hímnősek lehetnek, a megtermékenyítés belső, a hímivarsejtek a bevezető szifón át jutnak be a petetsejteket tartalmazó állat köpenyüregébe.

Szaporodásuk vagy vitorlás veligera lárvával, vagy glochidium lárvával, vagy közvetlen fejlődéssel történik. A veligera elsősorban a tengeri fajoknál jellemző, embrionális héjkezdeménye és viszonylag nagyméretű csillós vitorlája van. Édesvízben csak a tengerből nemrég édesvízi életmódra áttért fajoknál van jelen pl. Dreissena spp. A glochidium vagy kajmacsos lárva az Unionidae és a Margaritiferidae családokban fordul elő.

Két teknőjének ventrális része fogazott, karomszerű képletek, az ún. A fonallal halak testére tapad, majd a karmokkal felsérti a bőrt, elsősorban az úszók és a kopoltyúk, továbbá a bőr területén, és a testnedvekkel kezd táplálkozni. A bőr az élősködő lárvát körülnövi encisztálódásmajd 2—10 hét elteltével az átalakult kagyló körül képződött ciszta a kerekesférgek által okozott károk kipattan és a kagyló az aljzatra süllyed.

Milyen károkat okoznak a kerekes férgek?. Kriptobiózis

A továbbiakban szűrögető életmódot folytat majd az iszapban. Az encisztálódott lárva szervezetében fejlődési folyamatok játszódnak le, növekedés nélkül. Kialakul például a lárvális helyett a végleges köpeny, a záróizmok és a láb, az idegrendszer is ekkor éri el a megfelelő fejlettségét. A glochidiumok kibocsájtása a szaporodási időszakban elhúzódva történik, akár 2—3 héten keresztül.

A halivadékra, a kerekesférgek által okozott károk halakra nézve a glochidium lárvák károsak, sőt veszélyesek lehetnek. A gazda legyengülését, és a kopoltyúk elborításával fulladást okozhatnak.

Az európai glochidiumos kagylók általában nem gazdaspecifikusak. Magyarországon 26 kagylófaj él, amelyek két alosztályt és négy családot képviselnek.

féreg elleni gyógyszer 10 éves kortól gyermekek számára

Az élőhelyek általános leromlása, valamint az inváziós fajok terjedése miatt az édesvízi kagylók a legveszélyeztetettebb állatcsoportok egyike. Alosztály: Heterodonta Három kardinális foguk van. Rend: Veneroida Főként tengeri kagylók, de édesvízi képviselőik is vannak. Általában vastaghéjúak, két teknőjük és két záróizmuk egyforma méretű.

Család: Sphaeriidae — gömbkagylók és borsókagylók Teknőjük ovális, kerekded, külső felszíne sima, a héjhártya világosbarna. A búb a teknő felső élvonalának a közepe táján Sphaerium fajok vagy amögött A kerekesférgek által okozott károk fajok helyezkedik el.

Többnyire a homokos üledékbe ássák be magukat, csak a teknői közül kissé kiölthető szifók nyílnak az aljzat felszínén. Lábuk viszonylag hosszú, a teknő hosszát meghaladja. Egyedfejlődésük az anyaállat kopoltyúlemezei között megy végbe és csak a kis kagylók hagyják el annak testét. A család mindkét genusza Sphaerium, Pisidium jelen a kerekesférgek által okozott károk a hazai faunában, a legtöbb faj a borsókagylók közé Pisidium tartozik.

Navigációs menü

Minden hazai víztípusban előfordulhat valamelyik Sphaeriidae faj. Sphaerium corneum — gömbkagyló. Teknője 10—14 mm hosszú, álló— és lassúfolyású vizeink iszapjában él, rendszeresen megtalálható. Eurázsia mérsékeltövi részein elterjedt, keleten a Léna vízrendszeréig megtalálható. Pisidium spp. A nagy borsókagyló Pisidium amnicum teknői 8—11 mm hosszúak, a legnagyobb borsókagylónk, a gömbkagylóktól legegyszerűbben a hátratolódott búb különbözteti meg, növekedési vonalai a teknők hasi széle felé erőteljesebbek.

Tisztavizű patakok, folyók, sőt, tavak homokos aljzatán él. Európaszerte elterjedt, országosan jelen van a nagyobb folyókban és állóvizekben, de sehol sem gyakori. Család: Corbiculidae A Sphaeridae család közeli rokona. Teknőjük lekerekített, a kiemelkedő búb miatt enyhén háromszögletű, aszimmetrikus. Fala vastag, külső felszínén a halványabb növekedési a kerekesférgek által okozott károk koncentrikusan erős kiemelkedések láthatók, ezért tapintása nem sima. A búb középen helyezkedik féreg szinonimai, a zárszerkezet felépítése erőteljesebb, mint a Sphaeriidae családban, 3 jól látható kardinális foguk és 2—2 vékony oldalfoguk van.

Legfeljebb 4 cm nagyságúak, az aljzat üledékébe ássák magukat, 2 kinyújtózó szifójukkal tartják fenn a kapcsolatot a víztérrel. Szekvenciális hermafroditizmus jellemző rájuk, lehetnek először hímek vagy nőstények, majd nemet váltanak. Önmegtermékenyítés és kölcsönös megtermékenyítés is előfordul. A megtermékenyítés belső, a szifón bejutó sperma megtermékenyíti a petéket, amelyek az anyaállat testében a kopoltyúk között fejlődnek.

A kijutó kis kagylók kisebb méretűek a szülőhöz képest, mint a Sphaeridae családban. Corbicula fluminea — folyami kosárkagyló. Mérete hazánkban jellemzően 1—3 cm, de a Dunában a Paksi Atomerőmű hűtővizének befolyója tájékán a 4 cm—t is eléri. Az egyik legveszélyesebb inváziós faj, hazai jelenléte óta ismert.

A kétezres évek közepére a Duna hazai szakaszán a legnagyobb előfordulási gyakoriságú kagylók egyike lett. A főág mellett a mellékágakban is megtalálható.

emberi féreg gyógyszer egy tabletta

Ázsiai eredetű, eredetileg meleg mérsékeltövi, szubtrópusi faj, amely Amerikában már az —as évek eleje óta jelen van, Közép—Európában a Duna—Rajna csatorna —ös megnyitása óta nagy területeket hódított meg, hazánkba valószínűleg a Rajna felől érkezett.

A kerekesférgek által okozott károk folyókban mindenféle mikroélőhelytípust kihasznál, a Balatonban is jelen van. Visszaszorítja az őshonos folyami kagylófajokat. Gyors növekedésű kagyló, 3—9 hónap alatt ivarérett lesz. Utódszáma egy szaporodási időszakban a 60—70  egyedet a kerekesférgek által okozott károk elérheti. Nagymennyiségű vizet, egyedenként akár 1,3 litert is átszűrhet óránként. A megtermékenyítést követő 5—6.

Ezek fejlődéstani értelemben a veligera állapot utolsó fázisának, a pediveligera állapotnak felelnek meg.

A kerekesférgek által okozott károk. Kriptobiózis

Nem úsznak a víztérben, hanem az aljzatra telepszenek és az üledékben érik el teljes kifejlettségüket. A lábuk csillós hámja segítségével az aljzat mikroszervezeteit is fogyaszthatják, ami szintén hozzájárul sikerességükhöz.

Lárválisan meglévő bisszuszmirigyük eltűnik. A Carychiidae, Sphaeridae és Corbiculidae családok. A két teknőfél ezen a ponton egy rést zár körbe, amelyen a bisszuszfonalak kinyújtóznak. Jól fejlett szifóik a levezetettebb kagylócsoportokéra emlékeztetnek. Váltivarúak, a megtermékenyülés belső, pár nap múlva veligera lárvákat bocsájtanak a vízbe.

Abaújszántó rongálás a fiatal tettesek hozzák rendbe az okozott kárt

A lárvák 3—4 héten át táplálkoznak a nyílt víz, lebegő élőlényközösségében, a planktonban, majd letelepszenek az aljzatra. Bisszuszfonalaik segítségével rögzülnek valamilyen szilárd felületen és a továbbiakban helytülő, szűrögető életmódot folytatnak. A kis fajszámú család az egykori Paratethys területén alakult ki, sósvizű, majd csökkentsósvízi, kiédesülő tavi környezetben, ma a Dreissena, a Congeria és a Mytilopsis genusokban vannak recens fajok. Magyarországon két Dreissena faj él, a vándorkagyló és a kvagga kagyló.

A a kerekesférgek által okozott károk reliktum Congeria fajok nálunk csak fosszilis formában találhatók meg. Ilyen a balatoni kecskeköröm — Congeria unguis caprae, amely az egykori Pannon—tenger kiédesülő vizében élt, majd kimosódott miocén—pliocén időszaki kövületei a jégkorszak során turzásokban halmozódtak fel az akkor magasabb vízállású Balaton partján. A Dinári—hegységben a ma is a kerekesférgek által okozott károk recens Congeria fajok, ezek egyedülálló módon barlanglakó életmódra tértek át, állományaik erősen veszélyeztetett természeti értékek.

A Mytilopsis a család legősibb genusza, számos faja alakult ki, a ma élők Nyugat—Afrika és Észak— valamint Közép—Amerika területén élnek, kialakulásuk centrumából kihaltak. A Mytilopsis leucophaeata óta jelentős inváziót mutat, Észak—Amerikában, majd Európa tengerpart menti országaiban terjedt szét. Mivel a hajók ballasztvizével terjed, megjelenésére a jövőben a Dunában, így hazánkban is számítani lehet.

A hazai Dreissena fajok a ponto—kaszpi térségben őshonosak, és a folyami hajózással kezdték világméretű inváziójukat. Magyarországon a vándorkagylót először —ben találták meg, a kvagga kagylót —ban.

A vándorkagyló terjedésének első állomása Magyarország volt a beinduló folyami gőzhajózással, tőlünk terjedt tovább a kontinensen.

  • Állatrendszertani gyakorlatok Digitális Tankönyvtár A kerekesférgek által okozott károk.
  • Az élővilág vizsgálatának eredményei
  • A kerekesférgek által okozott károk, féreg elleni gyógyszer 10 éves kortól gyermekek számára
  • Az élővilág vizsgálatának eredményei, A kerekesférgek által okozott károk
  • Kriptobiózis – Wikipédia

A kvagga kagyló a Dnyeper vízrendszerében őshonos, terjeszkedése jelentősen később, körül indult. A kétezres évek elejétől kontinensek között is intenzíven terjed. Kártételük ökológiai téren sikeres szaporodási, terjedési és planktonszűrő képességükből fakad.

Ahol megjelennek, a kerekesférgek által okozott károk elszaporodnak, majd a vízi mikroszervezetek algák, csillósok, kerekesférgek kifalásával visszaszorítják azok víztérben élő fogyasztóit kerekesférgek, evezőlábú rákok, ágascsápú rákok, vagyis a a kerekesférgek által okozott károkígy a velük táplálkozó halak tápláléka is szűkösebb lesz, végül már a ragadozók sem jutnak megfelelő zsákmányhoz.

Az újonnan érkező kvagga kagyló helyenként a már több mint száz éve megtelepedett vándorkagyló állományait szorítja ki, ugyanis szűrőkapacitása a vándorkagylóénál is hatékonyabb, így mélyebb vizekben is megél.

A halak ívóhelyén való megtelepedésük csökkenti az ikrák megtapadására alkalmas felületek nagyságát. A lágy aljzaton a najádok teknőin nagy számban megtelepedő vándorkagylók gátolják a kerekesférgek által okozott károk najádok mozgását és csökkentik az elérhető táplálék mennyiségét, ami végül a a mikroorganizmusok szigorú intracelluláris paraziták pusztulásához vezet.

Gyakorlati vonatkozásban a kerekesférgek által okozott károk emberi létesítményeken kialakított bevonatok létrehozásával okoznak hatalmas károkat vízi műtárgyak, hajók felületének elborítása, festett felületek eróziója, csövek eltömítése. Bár mindkét Dreissena fajnál jelentős mértékű a fajon belüli alaki változatosság, mégis erősen emlékeztetnek egymásra.

A búb alatt a zárpárkányzaton nincsenek fogak, a teknőket összekötő sarokpántok belül helyezkednek el és a búb alatti vékony redőn tapadnak. A teknők külső felszinén világos alapon zegzugos harántsávok láthatók, belső felszínük fénytelen. Dreissena polymorpha — vándorkagyló.

Hossza 25—45 mm, de már 6 mm hoszú példányok is lehetnek ivarérettek. A teknő háti elülső és hasi oldalát egy szögletes él határolja el. Az összecsukott kagylót a hasi oldalára lehet állítani.

Folyó— és állóvizeinkben egyaránt elterjedt, gyakori faj, a pangóvizű élőhelyeken és a hegyi patakokban nincs jelen.