A nyaki platyhelminthes általános jellemzői.
Nagyságuk a néhány milliméter és a méter között változik. Elsődleges testüregüket protocoeloma kötőszövetszerű sejtes tömeg parenchima tölti ki.
Testüregük hasítékcöloma schizocoelomamivel hasítékok, üregek találhatók benne. Három csíralemezzel rendelkeznek ekto- mezo- és a nyaki platyhelminthes általános jellemzői Emésztőcsatornájuk csupán elő- és középbélből áll, utóbéllel és végbélnyílással nem rendelkeznek. Ősszájnyílásúak protostomiaakárcsak a gerinctelenek elsöprő többsége, azaz szájnyílásuk fejlődéstanilag a bélcsira gastrula ősszájnyílásából archiporus a nyaki platyhelminthes általános jellemzői ki.
Idegrendszerük hasi elhelyezkedésű, hosszanti idegtörzsekkel, harántágakkal rendelkeznek, a feji részben agydúcok alakulnak ki. Kétoldali szimmetriájúak.
A laposférgek legfontosabb jelei
Protonephridiális kiválasztókészülékük van, ez elsősorban az ozmoregulációban játszik szerepet. Keringési rendszerrel és légzőszervekkel nem rendelkeznek. Többségük hímnős.
- Próbáld ki, mi ez a tájban
- Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár
Körülbelül fajuk ismert, melyeket két altörzsbe és négy osztályba sorolunk 5. A laposférgek osztályozása: 5.
Örvényférgek altörzse Subphylum Turbellaria 1. Örvényférgek osztálya Classis Turbellaria a. Bélüregnélküliek rendje Ordo Acoela b. Egyenesbelűek rendje Ordo Macrostomidae c. Hármasbelűek rendje Ordo Tricladida d. Ágasbelűek rendje Ordo Polycladida B.
Turbellarian Flatworm Movement
Újhámúak altörzse Subphylum Neodermata 1. Közvetlen fejlődésű mételyek osztálya Classis Monogenea 2. Galandférgek osztálya Classis Cestoda 3. Tagolatlan galandférgek alosztálya Subclassis Cestodaria 3. Tagolt galandférgek alosztálya Subclassis Eucestoda a. Szegfűférgek rendje Ordo Caryophyllidea b. Szívógödrösök rendje Ordo Pseudophyllidea c. Proteocephalidea rend Ordo Proteocephalidea d. Testüket csillós hám boríthatja, ez esetben a csillók segítségével csúsznak az aljzaton.
Általában szabadonélők. A hámrétegben ún. A bőrizomtömlő körkörös, ferde és hosszanti izomrétegekből áll, kívülről befelé haladva. A háti és a hasi oldalt hát-hasi irányultságú izomrostok kötik össze.
Navigációs menü
Szájnyílásuk a test közepén a hasoldalon található általában, garatban folytatódik, mely gyakran kiölthető ormányként jelenik meg.
Idegrendszerük központja a feji tájékon található gyűrűszerű agydúc. Ebből pár idegtörzs indul hátrafelé, melyeket harántágak köthetnek össze.
Szemekkel is rendelkezhetnek. Kivétel nélkül hímnősek, és ivartalanul is szaporodhatnak. Nagy regenerációs képességgel rendelkeznek. Tengeriek és édesvíziek egyaránt vannak közöttük, de kivételesen szárazföldi fajok is akadnak. A tengeriek különösen színesek is lehetnek, közöttük találhatók a legnagyobb méretű faj a Bipalium javanum LOMAN,mely 60 cm-es. A Fekete-tengerben kisebb fajok találhatók, méretük a 0, mm között változik. Az édesvíziek és szárazföldiek mérettartománya: 0, mm.
Többnyire fenéklakók, de vannak közöttük szabadon úszók is a tengerekben. Körülbelül fajuk él a Fekete-tengerben, s kb. Ragadozók és dögevők egyaránt lehetnek.
Több mint ide tartozó a nyaki platyhelminthes általános jellemzői ismert világszerte, ezeket több rendbe sorolják. Polifiletikus csoport, az ide sorolt rendek eltérő eredetűek, csupán a didaktikai egyszerűséget szem előtt tartva kezeljük őket együtt. A test hátoldala domború, keresztmetszetben ovális alakú. A garat néha hiányozhat.
Idegrendszerük olykor hálózatos. Protonefridiummal sem rendelkeznek. Egy sztatocisztájuk van, szikmirigyük hiányzik.
Molekuláris vizsgálatok arra mutatnak, hogy a laposférgek többi csoportjától függetlenül alakultak ki, az is elképzelhető, hogy valójában nem is e törzs tagjai, csupán konvergens evolúció eredménye a morfológiai hasonlóság. Kisvagy mikroszkopikus méretű fajok, egyes fajaik algákkal élnek szimbiózisban.
LAPOSFÉRGEK. 5. szövegdoboz. A laposférgek osztályozása:
Főleg tengerben, ritkábban édesvízben is előfordulhatnak. Oldalai behajlanak. A test elején egy sztatociszta található mediálisan két megnyúltabb szem által közrefogottan.