Férgek osztalya

Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók ősbélürege bélcsatornává fejlődött tovább.

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fonálférgeknek ilyen két csoportra való széttagolása pusztán a gyakorlati igények vagy kényelmi szempontok figyelembevételével indokolható. Felépítésük és bonctani sajátosságaik alapján az összes fonálférgek szerves egészet alkotó csoportnak tagjai, melyek közt egyrészt szabadonélő, másrészt férgek osztalya állatokat találunk, éppen úgy, mint sok más állatcsoportban.

A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az előbélbe garat kerül. A garat gyakran kiölthető. Innen a táplálék a vakon végződő középbélbe jut.

A középbél dúsan elágazik és a test minden részébe eljuttatja a táplálékot.

Gyűrűsférgek

Az ilyen bélcső-típus a béledényrendszer. Kiválasztó szervrendszerük az egész testet behálózó elővesécske rendszer. Légzésük diffúz. A szervek szabályozását egyszerű idegrendszer végzi. A test feji végén fényérzékelő sejtek vannak. Az idegrendszer központi része az agydúc.

Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei. Elkülönül a háti és a hasi oldal, férgek osztalya a feji és a farki vég.

Fajok: gyászplanária, tejfehér planária, füles planária. Szívóférgek vagy Mételyek osztálya Kizárólag belső vagy külső élősködők, ezért testfelépítésük ehhez alkalmazkodott.

Szájnyílásuk mellett tapadókorongok vannak, garatjuk izmos fala szívásra alkalmas. Bélrendszerük elágazó és vakon végződik. Egyedfejlődésük bonyolult. Például a májmétely petéje a gazdaállat ürülékével távozik. A lárva vízicsigafajokban élősködik, és többször átalakul.

Az utolsó lárvaalak elhagyja a csigát és a fűszálakkal a legelő állat férgek osztalya kerül. Galandférgek osztálya A belső élősködéshez szélsőségesen alkalmazkodott. Bélcsatornája elcsökevényesedett, a tápanyagokat egész testfelületén veszi fel. Teste ízekre tagolódik.

Férgek, paraziták, tetvek - Ötös ajánló (2019.09.23.)

Az ízekben találhatók az ivarszervek. Önmegtermékenyítéssel szaporodik. A peték az ürülékkel kerülnek a külvilágba.

Faja: pl. Hengeresférgek törzse Az ősi laposférgektől származtathatók.

Egyes esetekben már több sejtrétegűvé váló kültakarójukat kemény, ellenálló védőréteg, kutikula képezi, amely egyben primitív külső vázul is szolgál. Szájnyílásuk a test elülső végére tolódott, valamint az elő és középbél után férgek osztalya jelenik meg először az utóbél. Az utóbélen végbélnyílás található, ezáltal a béltartalom egy irányba halad.

Tartalomjegyzék

A szöveteket a testüregfolyadék látja el tápanyagokkal. Légzésük az egész testfelületen játszódik le. Kiválasztószerveik az elővesécskék. Többségük váltivarú.

Húrférgek – Wikipédia

Fonalférgek osztálya Szabadon élők vagy gazdaszervezetben élősködők. A talajlakó fonalférgek az avar bomló anyagait fogyasztják. Az élősködők a növényeket károsítják pl. Az orsógiliszták a bélcsatornában élősködnek. Fajai: pl. Szabadon élő, vékony, hosszú testű, cérnaszerű férgek. Gyűrűsférgek törzse Típusállat a közönséges földigiliszta. A közönséges földigiliszta teste szelvényekből épül fel.

A testüreg kamrácskákra oszlik, a szelvényeket egymástól elválasztó hártyás fal miatt. Férgek osztalya fejlebeny kivételével minden szelvényen négy pár férgek osztalya férgek osztalya. Az érzékelés, a mozgás és a légzés szerve a bőrizomtömlő. A legkülső rétege egyrétegű hengerhám, mely kutikulát termel. A hámrétegben érzéksejtek férgek osztalya mirigysejtek találhatók. A feji végén lévő különleges érzéksejtek még hogy egy ember megfertőződik a körféreggel fényt is érzékelik.

A mirigysejtek tartják nedvesen a kültakarót. Ez fontos a mozgás és a légzés szempontjából, ugyanis bőrükön keresztül lélegeznek. Mozgása jellegzetes féregszerű mozgás.

A bélcsatorna termeli az emésztőnedvet. A bélcsatorna részei: előbél, melynek szakaszai: szájüreg, garat, nyelőcső, begy, zúzógyomor; középbél és utóbél. Keringési rendszere zárt, a vér összefüggő vérérrendszerben kering, ugyanakkor férgek osztalya alkotói és a légzési gázok a hajszálerek falán keresztül közlekednek a környező férgek osztalya sejtekben.

Háti és hasi véredénye van. Vére vörös színű a hemoglobin miatt. Vörösvérsejtjei nincsenek, viszont a vérben nagy számban találhatók falósejtek.

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

Kiválasztószervei a páros vesécskék. Idegrendszere dúcidegrendszer. A dúcok és idegrostkötegek úgynevezett hasdúcláncot alkotnak.

Hímnős állat, ivarosan szaporodik. Megtermékenyítésük kölcsönös. A férgek osztalya rendkívül hasznos állat.

Mozgásával keveri férgek osztalya talajrétegeket, járataival javítja a talaj átszellőztetését is. Minden testszelvényükön, mindkét oldalon található férgek osztalya izmos nyúlvány, csonkláb.

Piócák vagy Nadályok osztálya Serte nélküli gyűrűsférgek. Testük elől szívó- hátul tapadókorongban végződik.

Szívókorongja közepén található fogazott állkapcsa kitinfogak. Mirigyváladéka véralvadásgátlót hirudin tartalmaz.